Mikor az álom is védekezni kezd, és az élet elő is magába fordul és a, halál elől is magasba megy hozzá, s vezet mikor az ágyadra vet. Most senki se mozdul, csak te mocorogsz az ágyadon, Rád gondolt Test Rád gondolt lélek, kinyílnak a lelkek, mikor egymáshoz érnek. Ezt szerelemnek nevezem., hagyom, hadd történjen meg velem, Én ezt megnevezem, hogy megtaláljon, hogy legyen, halálom...

Amit nekem adtál, azt én elfogadtam és hittem benned, pedig nem is tudtam, hogy hitem örökre megmarad... semmim sincs... csak te vagy...

Akkor szeress, amikor a legkevésbé érdemlem meg, mert akkor van a legnagyobb szükségem rá.

Olykor a szívem mélyén soha el nem csókolt csókok égnek és el nem ölelt ölelések tépnek, szaggatnak szét.

Nem érhetek hozzád, nem fekhetek melléd, nem súghatom oda: csókolj, mert kell még! Te lettél volna a legszebb örömöm, s, ha veled álmodom azt is köszönöm!

Megfolyt a tudat, hogy mással vagy, más térben, de egy időben velem, és boldog vagy nélkülem!

Szeretni szép és nemes dolog, csalódni fáj ezt Te is, tudod. De boldog csak akkor lehetsz, ha az lesz Tiéd, kit igazán SZERETSZ!

A múltat változtatni nem tudod. Miért gondolnál hát vissza rá, ha csak fájdalmat okoz?