El szeretném mondani, szeretlek téged, eszemben vagy, bárhová is nézek. Szeretnék a szemedbe mélyen belenézni, és elmondani nélküled, nem érdemes élni.
Szeretnék meghalni, ürességben lebegni, érzem a képtelent, a tét nélküli végtelent... Szeretnék meghalni, mindent elfeledni, átélni mi volt, a múltat, boldog pillanatok mind elmúlnak.....szeretlek!
Nem érhetek hozzád, nem fekhetek melléd, nem súghatom oda: csókolj, mert kell még! Te lettél volna a legszebb örömöm, s ha veled álmodom azt is köszönöm!
Mit ér ezer szó, mely nem tőled hallható? Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható? Mit érnek az órák? Mit is érnek a percek? Ha mindezek nélküled telnek.