Mindig te rád gondolok, hisz szerelmes szívem csak teérted dobog! Ha nem vagy velem felemészt a bánat, de szívem nagyot dobban, ha téged újra látlak!

Mikor rózsát látok te jutsz az eszembe, ha a neved, hallom könny szökik a szemembe. Nehogy azt hidd, hogy el foglak feledni, mert én téged örökké foglak szeretni.

Mikor az álom is védekezni kezd, és az élet elő is magába fordul és a, halál elől is magasba megy hozzá, s vezet mikor az ágyadra vet. Most senki se mozdul, csak te mocorogsz az ágyadon, Rád gondolt Test Rád gondolt lélek, kinyílnak a lelkek, mikor egymáshoz érnek. Ezt szerelemnek nevezem., hagyom, hadd történjen meg velem, Én ezt megnevezem, hogy megtaláljon, hogy legyen, halálom...

Mikor a csendből születik egy érzés. Mikor a szívedben tombol a féltés, mikor a sötétben is az ő arcát látod, tudhatod az utat a boldogsághoz...

Míg az óceán elborít minden hegyet, míg valósággá válik a képzelet, míg az éj nappalra vált, s a nappalból lesz éjjel, míg a világ, világ, én Szeretlek TÉGED!

Messze vagyok tőled messze, nagyon távol, de, ha szíved szeret, megtalálhat bárhol. Mindig velem vagy lázas éjszakákon, benned lesz majd minden boldogságom. Szeretlek!

Mély, fényű, szép színű szemedben, édesem, csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen-, hallani nem lehet, talán látni sem: az látja csak, aki úgy szeret, mint Én édesem!

Még kislány voltam a mesékben hittem de felnőttem s vele a hitem azóta tudom, hogy minden elmúlik földön s égen de nem múlik el a szeretet a szívben.