Reggel óta tanakodtam, mit mondhatnék teneked? Olyan szépet gondoltam ki, Elmondani nem lehet. Nem leltem rá szavakat, még verset sem találtam. Minden, amit elmondhatnék, itt van egy szál virágban.
Mi nem hirdetjük fennen, hangos szóval,
Csak te, csak én, örökké s holtomiglan,
Mi megpróbálunk csendben boldogok lenni,
Lelkünk mélyén őszintén, igazán szeretni.
(Stendhal)