Elvitted tőlem a napot, a holdat és minden csillagot. Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok. Nélkülük még elvagyok, de nélküled én meghalok.
Havas téli lepedő borítja a tájat, ilyenkor jó pezsgő serkenti a májat. Sültmalacka vándorol, surran a bendőbe, kívánok minden jót az Új Esztendőben! BÚÉK!
Kinézek az ablakon, s látom a Holdat ragyogni. Érzek egy könnycseppet arcomon lefolyni. Ha megkérdeznéd mi bajom, csak annyit mondanék: Hiányzol Nagyon!
Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent, csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset! Egy forró csók, mely tüzes a vágytól! Érzem örökre hozzád láncol!!