Akit párodul melléd rendelt az ég,
Becsüld meg, szorítsd meg kezét,
És ha minden álmod valósággá válik,
Akkor se feledd el, Légy hű mindhalálig.
(Madách)
Ha majd aranygyűrű ragyog az ujjadon,
S édesanyád szívét marja a fájdalom,
Mert azt hiszi, elvisznek messzire,
S rajta kívül nem fog szeretni már senki se.
Becsüld meg jól azt az aranykarikát,
Mert cserébe hagytad el édesanyád.
(Ady Endre)
„Arra születtem, hogy megszeressenek,
S megszeressem én is azt, akit lehet.
Arra születtem, hogy boldog is legyek,
S tovább adjam egyszer az életemet.”
(Adamis Anna)
„A boldogság nem a dolgokban, hanem hajlamunkban rejlik;
s attól vagyunk boldogok, hogy azt mondhatjuk magunkénak,
amit mi szeretünk,
nem pedig azt, amit mások vélnek szeretetre méltónak.”
(La Rochefoucauld)