Mikor a Nap és a Hold együtt kuszik fenn az égen. S az eget hajnalpír ban festi meg kéken. Szemben állva melegen egymásra mosolyognak. Tudva azt, hogy csak fényük az, mi összeköti őket.
Mikor az éjnek vége, hajnalfény dereng. Álmos vagy, s az idő csípősen hideg. Hidd, hogy a világ akkor is veled gyönyörű! S hogy soha-soha nem leszel egyedül!
Hajnalodik. Új nap születik a horizonton. Még talán még soha, úgy ragyog arcod, s a távolból még egy csillag visszamosolyog. Újra hallod, ahogy szíved dobog.
Nézz fel a reggeli égre,s látod kis felhök sorát,nézz fel a reggeli égre,s hallgasd a madár dalát!Neked dalolja oly szépen:milyen szép a világ.Neked száll dala a szélben,s nyilik a sok virág!
Mikor az éjnek vége,s hajnalfény dereng.Álmos vagy,s odakint az idő csipősen hideg.Hidd hogy a világ akkor is gyönyörü,S hogy soha soha nem vagy egyedül!
Kiskarácsony, nagykarácsony, szeretetem terád szálljon, a boldogság rád találjon, bú, szenvedés köddé váljon, tiszta szívből azt kívánom: legyen boldog a barátom!